Keleti Nyelvek Iskolája

Délutáni koreai nyelvtanfolyamaink - 2016 ŐSZ

2016. szeptember 9.

Délutáni kezdő szintű koreai nyelvtanfolyamainkat azoknak kínáljuk, akik közvetlenül a munka vagy az iskola után szeretnének nyelvet tanulni.

DÉLUTÁNI KOREAI NYELVTANFOLYAM:

órarendje: kedd, csütörtök; 16:00-17:30 (heti 2x2 tanóra)
az első órája: szeptember 20, kedd
időtartama: 48 tanóra, kb. 12 hét, azaz 3 hónap
tandíja: 31200Ft-tól, a tandíjról bővebben >>>

DÉLUTÁNI KOREAI NYELVTANFOLYAM:

órarendje: hétfő, szerda; 16:00-17:30 (heti 2x2 tanóra)
az első órája: szeptember 21, szerda
időtartama: 48 tanóra, kb. 12 hét, azaz 3 hónap
tandíja: 31200Ft-tól, a tandíjról bővebben >>>

A "regisztráció" gombra kattintva jelezheti számunkra részvételi szándékát. Ezt követően felvesszük Önnel a kapcsolatot.
Személyesen is beiratkozhat, illetve bővebb információkat kaphat az iskoláról, a japán nyelvről és az oktatásról, ha felkeres bennünket az Astoriánál, a Szentkirályi Irodaházban lévő irodánkban, hétköznaponként 16:30 és 20:30 között várjuk Önt.

Köszönjük, ha ismerősei figyelmébe ajánlja oldalunkat!

Haladó színtű koreai nyelvtanfolyamok

Ha Ön már tanult koreaiul, akkor tetszőleges időpontban csatlakozhat a tudásszintjének megfelelő, folyamatban lévő tanfolyamainkhoz.

A haladó szinten beiratkozó diákok szintfelmérése próbaórákon zajlik, ami a következőket takarja: Az előzetes információk alapján kiválasztjuk a jelentkező tudásszintjéhez feltételezhetően legközelebb eső, valamint az időbeosztásának is megfelelő, folyamatban lévő csoportunkat, és egyeztetjük a próba alkalom időpontját. A jelentkező ezután a tanfolyam ezen tanítási alkalmán minden kötelezettség és díjfizetés nélkül részt vehet. Ezen a próbaórán egyrészt megismeri a tanárt és a csoportot, másrészt a tanár is felméri a jelentkező tudásszintjét. Ha a jelentkező és a csoport tudásszintje megegyezik, akkor akár már a következő alkalomtól, időarányos tandíj befizetésével csatlakozhat a csoporthoz. Ha nem megfelelő a kiválasztott csoport tudásszintje, akkor egy újabb próbaórával igyekszünk jobban megfelelő csoportot találni a jelentkező számára.


Kérjük az alábbi gombra kattintva jelezze számunkra ha csatlakozna egy haladó csoportunkhoz, hogy felvehessük Önnel a kapcsolatot, köszönjük!



Dr. Csoma Mózes: A Koreai-félsziget rövid története


Korea eredete a legendák homályába vész. A nemzet megalapításának dátuma egy félig isteni, félig emberi lény trónra lépéséhez kötődik. Tangun Vanggom i. e. 2333-ban alapította meg Kó-Csoszon államot, az első koreai királyságot. Az ország állandó védelmi harcokat folytatott a szomszédos Mennyei Birodalommal. A háborúk i. e. 109-108-ban Kó-Csoszon meghódításával végződtek.


A kínai uralom rövid ideig tartott, s a koreai félszigeten nagyjából azonos időben három független királyság jött létre. A mai Észak-Korea területén húzódó Kogurjó egyfajta katonaállamként emelkedett ki a többi államalakulat közül, s folyamatos harcokban sikerült Kínától visszaszereznie a korábban Kó-Csoszontól elvett területeket is. A félsziget délnyugati részén a Pekcse királyság jött létre, míg a mai Dél-Korea területén a Silla királyság húzódott. A három királyság fontos szerepet játszott a kínai civilizáció és a koreai műveltség közvetítésében a japán szigetek felé, erőteljes hatást gyakorolva a középkori japán kultúra fejlődésére.


Az i. sz. 7. század végére a Silla királyság katonailag megerősödött, és sokéves háborúkban egyesítette a Koreai-félszigetet. Az egyesült Silla virágzó feudális állammá fejlődött. Fellendült a rizstermelés, a kézműipar, valamint a kereskedelem. A koreai porcelán mind Kínában, mind Japánban keresett árucikk lett. Kiépült az egész országra kiterjedő központi államszervezet, amelynek központja Kümszong város, a mai Kjongdzsu volt. Az országban jelentős buddhista műveltség jött létre, amiről kiemelkedő művészeti alkotások is tanúskodnak.


A 9. század végére az egységes Silla királyság szétesett. A feudális főurak egymás elleni rablóhadjáratai következtében a félszigeten több fejedelemség keletkezett. 918-ban a mai Észak-Korea területén egy Van Gon nevű hadvezér ragadta magához a hatalmat, és súlyos harcok árán meghódította a félsziget nagy részét. Ezzel létrejött a Korjó királyság, amelynek elnevezéséből származik Korea neve az európai nyelvekben. Az új dinasztia nagy figyelmet fordított az ország gazdaságának helyreállítására, öntözőcsatornák és gátak százai épültek. Tovább fejlődött a kézműipar, elsősorban a porcelánkészítés és a papírgyártás.


A 12. század végén a központi hatalom meggyengült, ismét megkezdődtek ugyanis a feudális főurak egymás elleni hadjáratai. 1231-ben a Korjó királyságot lerohanták a mongolok, s évtizedeken keresztül pusztították az országot. 1270-ben a koreai uralkodó osztály behódolt a Kínában uralomra jutó mongol Jüan-dinasztiának. A külső fenyegetések a mongolok kiűzését követően sem szűntek meg, ugyanis a Jüan-dinasztiát megbuktató kínai seregek 1359-ben megtámadták a koreai félszigetet, s ismét évtizedekig tartó háborúskodás vette kezdetét. 1392-ben létrejött a Csoszon királyság, amelynek első uralkodója Thedzsó király lett. Az uralkodó a fővárost a Han folyó melletti Hanszongba helyezte, ami később a Szöul nevet kapta. A koreai kultúra virágzása Szedzsong király uralkodása alatt teljesedett ki, aki az analfabétizmus felszámolása érdekében megbízott egy tudóscsoportot, hogy alkossanak a kínai fogalomírásnál egyszerűbben elsajátítható, hangjelölő nemzeti betűírást. 1444-ben elkészült az önálló koreai nemzeti írás, amit napjainkban a világ egyik legtökéletesebb írásrendszereként tartanak nyilván.


A 16. században ismét fellángoltak az uralkodó osztályon belüli csatározások. Az ország helyzetét tovább súlyosbította a japán kalózok megjelenése. 1592-ben pedig a japán Tojotomi Hidejosi vezetésével 200 ezres sereg rohanta le az országot, amelyet csak az általános népi ellenállás tudott feltartóztatni. A támadás évének régi elnevezése alapján Imdzsin háborúnak nevezett hétéves küzdelem a koreai történelem egyik fénypontjává vált, ugyanis Li Szun Sin admirális páncélozott hadihajóival megsemmisítő vereséget mért a japán flottára. A teknősbéka formájú kobukszon hajót a koreaiak ma is népük találékonyságának bizonyítékaként tartják számon.


Az átélt történelmi viharok nyomán 17. század második felétől a koreai udvar kezdett arra törekedni, hogy megóvja az országot a további idegen hatásoktól: a tengerparti övezetekből kitelepítették a lakosságot, s külön őrség gondoskodott az idegen hajók távoltartásáról. Nyugaton ebben az időszakban kezdték a koreai félszigetet „remetekirályságnak” nevezni. Ez az elzárkózás csaknem kétszázötven éven keresztül meghatározta az ország és a külvilág viszonyát.


A 19. század második felében a koreai udvar egyszerre kényszerült szembenézni a nyugati nagyhatalmak megjelenésével, a kínai hegemóniával és a japán terjeszkedéssel. Az ország belső ellentéteit kihasználva 1876-ban Japán kikényszerítette három koreai kikötő megnyitását. A kínai-japán, majd az orosz-japán háború kimenetele pedig lehetőséget adott a felkelő nap országának arra, hogy 1905-ben protektorátusi rendszert vezessen be a Koreai-félszigeten. Öt évvel később Korea önálló államisága megszűnt, a Japán Birodalom gyarmata lett.


A második világháború végén a szövetséges hatalmak potsdami csúcsértekezletén úgy döntöttek, hogy a japán megszállás alatt lévő félszigetet a 38. szélességi foktól északra a szovjet, délre pedig az amerikai hadsereg fogja felszabadítani. Ezzel két megszállási övezet jött létre, ami 1948-ban két egymással rivalizáló koreai állam kikiáltásához vezetett. A Koreai Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között 1950-ben pusztító testvérharc vette kezdetét, ami 1953-ban csupán fegyverszünettel ért véget. A két Korea tehát hivatalosan még mindig háborúban áll egymással.


A Keleti Nyelvek Iskolájának versenyzője, Váradi Viktória
2. helyezést ért el Kínában a Nemzetközi Kínai Nyelvi Verseny döntőjében!

Részletek...

A Keleti Nyelvek Iskolájának tanára, Nahoczky Csaba a ClassFM rádió
reggeli műsorában kínaiul tanítja Sebestyén Balázst... :-)

Részletek itt...
vagy itt...

Alapítványi információk

Keleti Nyelvek Iskolája - Vizuális MűhelyKáplár Balázs, Peking útikönyvKínai Iránytű, kínai nyelvű információs havilap

A honlap fenntartója a Keleti Nyelvek Iskolája Alapítvány,
1088 Budapest, Szentkirályi Irodaház (Szentkirályi u. 8.), II em., Felnőttképzési nyilvántartási szám: 21263-2007
telefon: 30/203-8025, 70/203-7456, 30/9431-282; e-mail: Az oldalakat szerkeszti és üzemelteti a Digi-Net-Work Kft.